1.fejezet Edward


     Amikor elhatároztam hogy Forksba költözök Charlihoz,nem egészen így gondoltam.Azt hittem Forks egy nyugodt,esős hely.Hát a nyugalmat nem igazán kaptam meg,na de az esőt azt asztán meg kaptam.ÉS mégis furcsa,hogy egyáltalán nem bántam meg.Charli szerencsére nem lóg folyton az ember nyakán.
            - A szobádba tettem a böröndöket.Nekem most be kell mennem az örsre.Szia kicsim -mondta és egy puszit nyomot az arcomra majd kiment.
            - Szia.
   
          *         *        *
 
     Másnap amikor suliba mentem nagyon össze voltam zavarodva.Annyira hatalmas volt,nem találtam semmit.Majd hírtelen egy kemény és hideg dologba ütköztem.Elöször azt hittem oszlop,de az nem beszél és legfőképp nem kap el.
           - Bocsánat.Ne haragudj -mondta egy lány nekem - Ó te bisztosan Izabella Swan vagy.
           - Csak Bella - javítottam ki gyorsan amint a hangomra találtam.Nem nagyon szeretem ha a teljes nevemen szólítanak.
           - Az én nevem Alice Cullen.Azt hiszem egy osztályba fogunk járni.Milyen órád lessz?
           - Biosz?! - néztem az órarendemre.
           - Jaj de jó!!!Nekem is,még van egy szabad hely melletem,oda ülsz?
           - Persze,mért is ne!
    Az órábol nem igazán hallotam semmit,mert Alice egyfolytában beszélt.Nagyon aranyos lány.Ahogy mesélte az éeletétt,a családját,tudtam hogy valamit kihagy.Csak azt nem hogy mit.
   Már két hét elmúlt és mi nagyon jó barátnők lettünk.Egyik nap Alice megkérdezte hogy nem megyek-e át hozzájuk,hogy megismerjem a családját.
           - De én csak tényleg akkor,ha nem zavarok - akadékoskodtam.
           - Már mért zavarnál.Gyere menjünk - mondta Alice,majd betuszkolt az autóba és már mentünk is.
           - Úr isten!Alice lasíts!
           - Nyugi Bella!Nem lessz semmi baj.
           - Méghogy nem lessz baj?150-nel méssz! - kukorékoltam
           - Bella,nyugi! - csitiott Alice
 
   Negyed óra múlva már a házuknál voltunk.Egyszerüen mesésen nézet ki.Mint egy palota.
           - Gyere beljebb - Nyitotta ki nekem az ajtót barátnőm.A ház belseje még gyönyörűb volt.
           - Megjöttünk - szólt Alice
           - A nappaliban vagyunk -halottam egy hangot.
Amikor bementünk a nagyszobába,már ott volt mindenki.
           - Bella ők itt a szüleim.Esme és Carlisle.
           - Jó napot.
           - Szia Bella.Örülönk hogy megísmerhetünk. - mondták,majd kezet fogtak velem.Már rég tudtam hogy Alice -ket örökbe fogadták.
           - Ők pedig a testvéreim.Rosalie,Emmett,Jasper - mutatott mindig a név tulajdonosára.Nagyon szépek voltak,de a leggyönyörűbb az utolsó testvére volt. - és Edward.
Edward ez a név mesés. -Jajj ne Bella verd ki a fejedből,neked ott van Jake - monta egy hang a fejemben,de még ez sem zavart.Edward kezet fogott velem.Annyira mámorító az illata.Olyan gyönyörű.Egyszerüen eltünt minden és csak mi maradtunk,csak mi az egész univerzumban.
            - Bella jól vagy? - kérdezte egy ismerős hang,de nem figyeltem.Nekem csak Edward létezett.Csak az ő illata,teste,csak az ő egésze.Aztán sötétség és hangok.
            - Úr isten Bella! -  kiálltott Alice,majd éreztem, hogy valaki elkap.
            - Edward,tedd a kanapéra - mondta Carlisle.Edward volt a kéz tulajdondosa.Nem is tudom mért,de ez boldogsággal töltött el.
            - Hozzatok neki vizet.Csak elájut. -hallotam megint Carlisle hangját. -Bella hallasz engem? -Akkartam válaszolni,de ekkor meghallotam egy párbeszédet.
            - Edward hogy voltál képes elkápráztatni?Mért kell egyfolytában a vám...... - és tovább nem hallgathadtam,mert teljes sötétségbe borult a világ.
 Amikor felépredtem Alice volt az ágyam szélén.
            - Felébredt - mondta vidáman amikor kinyitottam a szemem.
            - Bella jól vagy? - jött oda hozzám Carlisle.
            - Igen.Azt....Azt hiszem.
            - Mire emlékszel?
            - Arra hogy megfogtam Ed........ Hol van Edward? -kérdeztem aggódva.Az nem lehet hogy egy percet is a mámorító illata nélkül töltsek.Egyszerüen nem megy.
            - Edward..... - kezdte Carlisle,de nem tudta folytatni.
            - Edward el ment sétálni.Jól vagy Bella, nem eset semmi bajod? - folytatta Esme,majd oda jött hozzám és és egy puszit nyomot a fejemre.
            - Persze,jól vagyok.Csak beszélnem kell Ed...... - a számban akadt a szó, amikor hírtelen elöttem termet.
            - Nyugi Bella!Most pihenned kell.Majd késöbb beszélünk - mondta,de nagyon távolságtartó volt és furcsa.
            - Nem, én most akkarok - kezdtem elég dűhösen.Ekkor odajött hozzám és leült mellém.
            - Bella,kérlek,pihenned kell  hidd el.Megígérem hogy majd beszélhetünk.Most pedig felviszlek ALice szobájába este pedig majd hazza visz. - majd felkapot és vitt.
            - Tudok menni a saját lábamon is - mondtam,mert féltem hogy túl nehéz vagyok,de ő még csak nem is erőlködött.
            - Bella ne akadékoskodj folyton - parancsolt rám és egy huncut féloldalas mosoly jelent meg az arcán.Azt hiszem beleszeredtem Edward Cullenbe.
 Este Alice hazzavit.Megbeszéltük hogy vele megyek holnap suliba.
            - Alice? kérdezhetek valamit?
            - Persze Bells.
            - Tudod... Öhm...... elég furcsa kérdés.
            - Mond csak,nyugodtam.
            - Arról lenne szó -  kezdtem - hogy Edward is a mi sulinkba jár?
            - Jajj Bella!Ez abszolút nem buta kérdés.Persze hogy oda jár.Mind oda járunk.
            - De akkor mért nem láttam őket 2 hétig?
            - Mert.... Tudod elmendtek Esme-vel sátorozni.Csak nekem nem volt kedvem.Carlisle kivette őket a suliból.
            - Aha - mondtam,bár tudtam hogy hazudik csak nn értem hogy mért.
            - Milyen órád lessz holnap? - kérdezte Alice - És mennyi?
            - Négy. Tesi,Biosz,Matek,Angol.
            - Akkor csak Bioszon leszünk együtt - felelte elég lehangoltan.
            - Öhm Alice?Edwardnak milyen órái lesznek?
            - Matek,Biosz,Föci,Angol - elált a lélegzetem amikor mondtam.Bioszon és Angolon Edwarddal elszek.
            - Bella valami baj van? - nézet rám Alice aggódva.
            - Nem, nincs,csak azon gondolkodtam......
            - Igen,van szabad hely Edward mellet,és igen oda is ülsz.Nem fogok haragudni.
            - Ezt meg hogyan?
            - Ööö.. Bella menj feküdj le.Holnap jövök - majd kiszáltam a kocsiból és Alice már ott sem volt.
 
         *    *    *

            - Szia apu.Megjöttem
            - Szia kicsim.
            - Én megyek is lefeküdni,ha nem baj!
            - Ugyan Bells!Menj csak.Jó ét!
            - Jó ét.


    " Akkor éjjel  álmodtam elöször Edward Cullenről " Mostmár végleg beleszeredtem.Pedig tudom hogy nem lehetne.Nekem ott van Jake,És holnap suli után talákszok is vele,de felkéne tennem magamban a kérdést.Szeretem én egyáltalán Jake-et?Nem! - ordítottam magamban -Nem szabad elvesztenema fejem.Szeretem Jacobot.A gondolataimból egy dudaszó ébresztett fel.Gyorsan felöltöztem és már kinnt is voltam.
         
             - Szio Bells!Jól aludtál? - kérdezte Alice amikor beültem a kocsiba.
             - Szia!Persze.Nagyon jó. - pláne hogy ma talákszok Edwarddal, gondoltam magamban.
             -Azt gondolom -mosolygot,majd elindultunk.

         *   *   *


              - Megérkeztünk - mondta Alice,majd kiszáltunk a kocsiból. - Edward várjatok.
              - Várunk.Csak siess. -majd amikor meglátott kijavitotta a mondatát. -akkarom mondani siessetek.
              - Sziasztok. -köszöntem amikor oda értem.
              - Szia Bella.Elkisérhetlek? - kérdezte Edward és megint az a huncut féloldalas mosolya jelent meg amit én úgy szeretek.
              - Ha..... Ha gondolod. - dodogtam mint egy elmebetek.Te szent ég,milyen képet alkothat rólam....
              - Akkor indulhatunk? - kérdezte
              - Persze. - elindultunk,majd amikor már messze voltunk a többiektől megszólalt.
              - Szóval.Igértem neked magyarázatott.
              - Igen,emlékszem.
              - Mit szeretnél tudni?
              - Hogy értél oda olyan gyorsan?
              - " Rámtört egy adrenalin löket.Gyakori jelenség "
              - Ahha. - majd felpillantottam a szemeire mások voltok mint multkor. - " Kontak lencsét viselsz?
              - Nem ,mért?
              - A multkor fekete volt a szemed, most meg olyan aranybarna."
              - Igen,tudom.Fáradt voltam és bisztos azért - mondta és még jobban elfehéredet.Ekkor az arcára hullot egy hajtincse és én elakartam tűrni.
              - Hideg a bőröd - lepődtem meg.És minden össze ált.Nem rég olvastam egy könyvet egy bizonyos lényekről.Már éppen szólásra nyitottam a szám amikor becsengedtek.Edward nagyon gyorsan eltünk.
A tesióra rettentően unalmas volt, alig vártam hogy vége vége legyen...

            
       Amikor bementem az ebédlőbe ott volt: Rosalie,Alice Jasper és Emmet, de Edward sehol.
              - Bella! - szólalt meg Alice - Edward kint van.Ott vár téged.
              - Oké,köszi. - mondtam majd gyorsan letedtem a tálcát és rohandtam ki.