1.fejezet - Meglátni és megszeretni

Éppen egy lassú szám jött,úgyhogyösszebújtunk.

                          - Amugy Alice.Teitt laksz a környéken? - kérdezte miközben keringtünk a dalra.

                          - Nem.Én a város másik szélén lakok.James,kérdezhetnék valamit?

                          - Persze gyönyörűség.Bármit.

                          - Miért vörös a szemed? - tettem fel a számomra legfontosabb kérdést.

                          - Kontaklencse.

                          - Ahha....És amúgy hány éves vagy?

                          - 24.Te? - Válaszolta,de látszott rajta hogy valamit mogyog magában.Olyasmit mint 124?Nem tudom pontosan.

                          - 19.Mért idősebbnek nézek ki? - kérdeztem pimaszul.

                          - Igen,de nem zavar -.mosolygot.Véget ért a dal. - Találkozhatnánkholnap?8-kor? a parton?

                          - Benne vagyok - feleltem - Akkor holnap - majd elindultam Lea-hoz.

                          - Na?Milyen a pasi? - kérdezte amint oda értem.

                          - Kifejezetten rendes,helyes, és holnap randizok vele a parton. - újságoltam el a nagy hírt.

                          - Ez az!!!!!!!!! - visította.

                          - Csöndesebben nem megy?- csitítottam.

                          - Alice,ez annyira Cool!Hogy is hívják?

                          - James.

                          - Ja,igen,James.Szóval James állatira dögös.

                          - Az bisztos. - helyeseltem -Menjünk.Vissza kell mésznom a házba

                          - Oké - fogta magát felélt s már menttünk is.

             Lea hazavitt,én pedig bemásztam az ablakon.Nagyon gyorsan átöltözztem és befeküdtem az ágyba, de nem bartam aludni.Végig James- ra gondolta. Az izmos testére,a gyönyörű szemeire és a hófehér bőrére.Annyira meseszép és az a tudat hogy holnap láthatom... . Így aludtam el.Ezzekel a gondolatokkal.

            Amikor felébredtem.09:00 volt.Lezuhanyoztam,felőltöztem,megreggeliztem és mentem a suliba.Utolsó tanítás volt.Pont csengetésre értem be.

                           - Szia Alice!Hogy aludtál?

                           - Ció Lea!Jól! Te?

                            - Én is - mondta,majd oda kapta a fejét Bella Cullenre aki gyönyörű volt. 18. évesen hozzá ment Edward Cullen -hez.Ó volt a padtársam,de nem szoktunk beszélgetni. - Nézd már,megint milyen kihívó ruhát vett fel. - Bellán egy top,miniszogka,harisznya vékony pulcsi és egy tű sarku volt.Mindig nagyon figyelt, nehogy valamelyik testrésze kivillanjon.

                             - Szerintem abszolút nem kihívó.Inkább túl takaró.

                             - Épp ezt mondom.Dög melleg van.Rajtad sincs pulcsi.Meg is sülnél - Ebben igazza volt.Bár elég felhős volt az ég mégis nagyon melleg a levegő.Éppen válaszolni akkartam volna,mikor meg jött a tanár.

             Az órák nagyon unalmasak voltak.Végre kicsengedtek 15:30 -kor,de indulnom kellet dolgozni menni.19:00 -kor indultam hazza.Gyorsan kiválasztottam a ruhámat(egy egybe szoknya,pánt nélküli,fekete és fehér pöttyös) egy csini kötös magasarkút (nem érdekelt hogy parta meggyünk,bár meg is bántam.) s mendtem lezuhanyozni és felültözni. A hajamat feltűztem,egy kis szólid sminket tettem magamra,majd megnéztem a végederményt.Káprázatos volt.Mintha nem is én lennék.Felkaptam a kocsikulcsot,elköszöntem anyuéktól s már mendtem is.

  Amikor oda értem,Ő már ott volt.A maga fényében.

                               - Gyönyörű vagy - mondta és egy puszit nyomott a fejemre.

                               - Kösszi -csak ennyit tudtam kinyőgni.

                               - Remélem éhes vagy!

                               - Még nem volt időm vacsizni.

                               - Ennek örülök,ugyanis hoztam pikniket. - mutatott rá egy teli kosárra. - Kiterítjük ezt a plédet a víz mellé és megvacsizunk.

                                - Benne vagyok! - mikor ezt kimondtam,kézzen fogott,majd lekísért a vízhez.Leterítette a plédet,amyg én leültem(ami magában nem volt egyszerű a cipő végett) addig ő kipakolta a választékot,de ekkor megint látomásom vol.Egy idegen emberrel ülök a parton nézzük a naplementét és ajkaink össze fonódnak.

                                 - Alice,jól vagy? - kérdezte James aggódva.

                                 - Persze jól vagyok.Biztosan csak a gyomrom.Ennem kéne valamit - hazudtam,mert mindig szégyeltem a látomásaimat.

                                  - Hát akkor ne fogd vissza magd - mondta s én eleget tedtem ennek.Enni kezdtem.

                                  - Te nem vagy éhes? -kérdeztem Jamest aki még egy falatott sem evett.

                                  - Nem,Egyél csak nyugodtan.

  Fél óra múlva már a parton sétáltunk.

                                  - Annyira jó itt veled - mondtam neki,majd ekkor megált magához huzott és megcsókolt.Ekkor éreztem,beleszeredtem James -be. A csókja mámorító volt,gyengéd.

                                 - Alice,én szeretlek - cirogatta meg az arcom.

                                 - Én is James - válaszoltam és szenvedélyesen megcsókoltam - Nekem mennem kell - hajoltam el James től.

                                 - A szüleid?

                                 - Igen ők.

           James elkísért a kocsiig.

                                  - Mikor láthatlak legközelebb? -kérdeztem

                                  - Akkár holnap is.

                                  - Hm.....2 kor jó?

                                  - Kiválló.Érted megyek és körbe nézzünk a városban. -ekkor megint volt egy látomásom valamilyen lényekről.Csak nem tudom milyenektől.Megráztam a fejem és a képe eltünt.

                                    - Rendben.Akkor 2.  - mondtam és még egy utolsó csókot leheltem ajkaira,majd beszáltam a kocsiba.